2012. május 10., csütörtök

Újabb fotóalany

Sziasztok!
Tegnap elmentem kicsit fotózni, és találkoztam a két házzal odébb lakó család kutyájával. Állandóan csavarog, úgyhogy nem meglepő, hogy a mezőn találtam rá.
Először kissé gyanakodva méregettük egymást,  mivel azelőtt nem kerültem ilyen közel hozzá, a kerítés mögött pedig támadott. A biciklitől megriadt, majd odébb rohant.
Lehajoltam virágokat fotózni, mire újra megjelent, teljes gőzzel felém galoppozott, majd nekem ugrott, miután látta, hogy nem kell félnie, aztán újra elrohant. Így akarta tudatomra adni, hogy ő most játszik.
Én meg úgy döntöttem, lekapom a szabadságtól túlfűtött, plüssmackóra hasonlító ebet. Boldogan játszotta magát a kamerának, fel - le rohangált a hatalmas fűben, irtó édes volt! :D
(Némelyik kép nem lett túl jó minőségű, ezt nézzétek el nekem.)




Megrohamozott

Rohanás a távolba

Jövökmááár - elsüllyed a fűben :D

Közel ért :D

Bóklászik

Tett egy kört körülöttem is

Újabb irányváltás

Rákapcsolt

Lendület

Vizsgálgatás

Térfigyelés

A fű között

Egyre beljebb

És újra felém

Megint bóklászik

Ez lett a legjobb kép szerintem, a kedvencem! :D

2012. május 9., szerda

Ja, még élek x)

Sziasztok!
Bocsi, hogy eddig nem jelentkeztem, de történt egy csomó minden, amit most nem fogok részletezni. Lényeg a lényeg, hogy egy nagyon jó hétvégén vagyok túl, és erősen készülök az év végi vizsgákra (holnap matekból lesz írásbeli vizsga), a bankettre, a fényképezésre és a ballagásra.
Tesóm ballagásán is voltam, képek idő hiányában sajnos nem készültek, de ballagási szettben még fogtok látni. ;)
A héten valószínűleg meglátogatom a fodrászt, és hivatalosan is bejelenthetem, nyáron szó szerint színt viszek a hajamba, szóval színes leszek, és valószínű, év közben is!
Csak még meg kell tudnom néhány információt ezzel kapcsolatban. (Kép erről is fog készülni, igen!) Már nagyon izgatott vagyok :D
Lehet, hogy az év végi hajrázás miatt nem fog majd sok időm jutni a blogolásra, úgyhogy nélkülöztök majd egy darabig. :)

2012. május 3., csütörtök

A legkisebb is számít - TESCO túra (rövidbeszámoló)

Tegnap este, fél nyolc körül bementünk a városba, hogy cipőt vegyünk, meg tesóm ballagására vegyünk a kajákhoz hozzávalót.
Az út is olyan gyönyörű volt *-* A naplemente bevilágította az utat, és megcsillantak az utolsó sugarai a betonon. Suzzal olvadoztunk ^^ ÉSILYENKORNEMLEHETKISZÁLNIASUZZBÓLHOGYLEFÉNYKÉPEZHESSEM. -.-
Igazi harci kedvvel szálltunk ki Suzzból aztán, mikor odaértünk, és a Tesco felé vettük az irányt. Olyan szép Bömöst láttam a parkolóban, hogy azt hittem, sírva fakadok. :"D Ne szívassanak ><
Szereztünk egy igazi kis bevásárlókocsit, majd útnak indultunk. Első megállapításom az volt, hogy a Tesco féle bevásárlókocsi igazán túlkormányzott, mert rohadtul nehéz volt vele befordulni a sorok közt.
Ennek ellenére nővérem több cuccot vert le merő véletlenségből a polcokról, mint én. Össze - vissza mentünk, az idétlen emberek közt, akik nem voltak képesek elállni az út közepéből a hülye, nagy kocsijukkal.
A végére baromira elfáradtunk. Ja, igen, vettünk cipőt (Y) Hát, kicsit nagy, de a kisebb már kényelmetlen volt, úgyhogy majd meglátjuk, hogy taknyolok el benne :D
A jutalmam pedig fagyi volt - megfázásra a legjobb. ^^

Na, ez most egy ilyen ultrarövid beszámoló volt. Majd hozok képeket!

2012. április 30., hétfő

Felfordulás

Reggel kilenckor sikerült felkelnem, amiért meg is dicsértem magamat, mert a hosszú hétvége alatt ez volt a rekordom! Aztán két órán át olvastam, majd betoppant jóédesanyám, hogy ugyan már, keressünk akkor egy ruhát a tesóm szombati ballagására (az egész egyébként abból indult, hogy próbáljam fel a cipőket). Az egész szobám negyed óra leforgása alatt inkább egy csatatérhez hasonlított, én pedig úgy néztem ki, mint aki eltévedt a divat világában. Mindenféle hacukát magamra aggattam, mert lusta voltam percenként átvedleni, így mindig magam elé képzeltem, hogy néznék ki, ha nem lenne alattam amúgy csupán csak hat réteg ruha.
Össze - vissza tipegtem mindenféle magassarkú cipőben, nem egyszer estem majdnem hasra, végeredményben mégis csak a legegyszerűbb összeállítást választottuk ki, amihez nem is kellett volna felforgatni az egész szobát, mert minden kéznél volt. Yeah (Y)


Az egyetlen szabad ülőalkalmatosság a forgószékem volt, amin történetesen a macska aludt, így még sem volt szabad. (Nem szokásom kikockázni a képekben a hátteret, de ez alkalommal mindenki érdekében kivételt teszek.)

2012. április 28., szombat

Nabummmeleg.

Húúú, halljátok (bocs, olvassátok), eszméletlen meleg van.
Három órakor elérkezettnek láttam az időt arra, hogy kimenjek autót mosni, de olyan meleg volt, azt hittem, napszúrást kapok. Az égen sehol egy felhő, csak a nap tűzött baromi erőteljesen.
Ami a mai napot illeti, kaptam két magassarkú cipőt (igen, nem olvastad félre, magassarkút fogok viselni) tesóm ballagására. Egy hetem van arra, hogy megtanuljak benne viszonylag normálisan menni, és ne essek hasra.
Egyszerűen borzalmasan utálom a magassarkú cipőket, de meg kell adni a módját. Nem baj, olyan dívás leszek, hogy az nem igaz! :D Titta modell. :D Amúgy egész szépek, meg kényelmesek, csak magas a sarkuk. Hát igen, nem véletlenül hívják magassarkúnak... Ja, meg kaptam egy nadrágot. Fasza lesz (Y) Szoknyát semmiképpen nem veszek fel, elég lesz majd, ha a saját ballagásomon meg a bankettemen viselek, aztán szerintem az lesz majd az utolsó alkalom az életben, hogy olyat felvettem.

MERTABOGARAKSZERETIKATISZTASWIFTEKET. ♥

2012. április 25., szerda

Krumpliültetés az esőben - jól csinálod!

Nővérem tegnap felrángatott a kertbe, hogy segítsek már krumplit ültetni apámnak, mert mindjárt jön az eső.
Ez van, ha az ember falun lakik és két kertet művel, mindig elkél a segítség. Mivel jobb dolgom nem volt, úgy döntöttem, jól van, egye fene, szóval nagylelkűen felmásztunk a kertbe nővéremmel, meg anyámmal.
Tényleg eléggé el volt borulva, majd mikor betettük a lábunkat a kertbe, elkezdett dörögni az ég.
Mi is jó időpontot választottunk!
Apám ágyásokat csinált, mi pedig eszeveszett tempóban hajigáltuk bele az ágyásba a krumplikat, miközben próbáltuk túlélni a szelet, és az esőt. Esküszöm, valami olcsó katasztrófafilmbe is beillett volna a jelenet. Majd végül úgy eleredt az eső, hogy be kellett menekülnünk a fóliaházba. A fóliaházat pedig mondanom se kell, nem arra tervezték, hogy három ember menedéket keressen benne (bocs, apám tervezte, de ő se erre gondolt), ráadásul úgy, hogy a negyedik személy, apám úgy döntött, őt különösebben nem érdekli a dolog.
A fényképezőm persze mindig kéznél van, úgyhogy megörökítettem a dolgot.
Lássuk az eredményeket és a következményeket:
1. eredmény: Krumpli elültetve, yeah
2. eredmény: Az eső meglocsolta helyettünk is.

A következmény pedig az, hogy a cipőm súlya a sártól kétszer akkora lett, mint amekkora egyébként, és a kezem is tiszta mocsok lett a saras krumpliktól.
Kalandok a falun. ~