A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hiány. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hiány. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. október 19., szerda

Hiány... megint

Sziasztok!
Amint látjátok, frissítettem a kinézetet valamennyire... hm, már pár napja nincs olyan kicsattanó jó kedvem, mint eddig, és tudom, eléggé elmaradtam az írással.
Először is, Kinga nemsokára megérkezik 'Dojcslandból, pontosan következő hét kedd estére, de már szerdán láthatjuk, aztán hétvégén csapunk egy 'Istenhozott' partit. :"D
Aztán, nagyon nagyon hiányzik nekem egy két illető - akik nélkül az élet már nem olyan rózsaszínfelhős, gondtalan, mint régen - mert már csak a puszta gondolat is, hogy ők nincsenek itt, elkergeti a rózsaszínfelhőket.
De, szoktam látni Őt. He... legalább ennyi kijár nekem.
Aztán utálom, hogy nem járhatok lovakhoz... utálom...
És hiába ígérkezik jónak ez a hét vége, és az elkövetkezendő, nem érzem magam a helyzet magaslatán...
Pozitív: • GTZ jár reggel újabban, míg L.T. máshol kavar
            • Látom Őt
            • Szoktam röhögni igenigen sokat. :"D
            • hétvége *-*
Negatív: • sokmindenki hiányzik :(
             • utálom, hogy a legfontosabb emberek messze laknak tőlem.
             • mindennél jobban szeretnék lovagolni

2011. szeptember 25., vasárnap

Boldogság, gyere haza, part 2.

Bocs, hogy nem pötyögtem. De amúgy is nagyon kiakadtam pénteken, nem volt erőm írni, és most sincs kedvem, de na. :)
Tehát. A szívem végig, az úton úgy vert, hogy azt hittem, kiesik a helyéről. Tekertem, mint állat, ugyanakkor féltem, hogy a biciklim bedöglik, mert a váltó igencsak makacs kedvében volt, de szerencsére nem taknyoltam el és túléltem az utat.
Kiértem a megállóba, ezek után húsz perc várakozás következett, és aztán feltűnt a messzeségben egy kis fény... valóban, egy Ikarus 256 - os volt. A szememnek nem hittem, pedig sejtettem, hogy az 570 lesz az. Úgyhogy, csak akkor tértem magamhoz, amikor megnéztem a rendszámot. És igen... kék barátom jött.
Attól fogva már nem volt kérdéses, beszélgetek -e a buszsofőrrel. Nem érdekelt, hogy hülyének néz, nem érdekelt semmi, leszálltam a bicikliről, és átrohantam a busz előtt.
Rövid szóváltás, kérdezgetés, csodálkozás és hülyének nézés után csinálhattam három képet a legfontosabbról. Soha nem felejtem el... mindvégig azt hittem, összeesek, hogy mentőt kell hívni, de megúsztam azzal, hogy idiótát csináltam magamból, ami úgy őszintén szólva nem érdekel.

Azóta még jobban hiányzik :")

2011. szeptember 10., szombat

Hiány

Tegnap elég erősen szét voltam esve. Sírtam, egész este, mert nem túl szép emlékeket kellett magamban feleleveníteni.
De azért, "Kösz, jól vagyok...♫♪" :)
Egyébiránt, az elmúlt hét nagyon nagyon jó volt, rengeteget röhögtem, király :D Bár nagyon  lassan lett vége, és eléggé kifáradtam, de a következő hetek már jobban fognak menni :)