Mosoly

☻☺

Most ülök itt, mint egy tökkelütött, és mosolygok. Borzasztóan örülök a barátnőm sikerének... hatalmas dolog ám, ha az embert így fel tudja dobni mások boldogsága, és nagyon jó érzés. Egy csapásra, talán pár percre minden mást kitöröl a fejünkből, minden rossz dolgot, és elmosolyodunk, ha eszünkbe jut más öröme.
De tudom, hogy ez az öröm, ez a kis boldogság talán már holnapra el fog múlni. Pedig nem vagyok én az a depressziós fajta. Néha, ha merek álmodni, akkor látom, hogy hiába.
Már egy hajszál választott volna el attól, hogy majdnem teljes legyek (bár a szívem egy darabkája már akkor is hiányzik, és ezt az érzést, ezt a dolgot pár hónapja tudtam meg).
Egy hajszál, értitek?! Most mutatnám, hogy igen, "ennyire" voltam a sikertől, hogy nekem is megadathasson az, ami más lóbolond embernek oly' természetes dolog.
Persze, én így is majdhogynem teljesen boldog vagyok, minden egyes napban keresem a boldogságot, a pozitívumoz, és igyekszem hátrányba helyezni a rosszat, ami néha elég nagy számban fordul elő.
Talán, még merek reménykedni. Talán, még mondom azt magamban, hogy, "Igen, nekem is sikerülni fog.".
De elég sokat csalódtam már...

Viszont az győz, aki mer álmodni.