Hát, eljutottunk idáig is. Egy nap van az évből, ezen kívül. Borzasztó gyorsan eltelt, annyi minden történt... új barátokat szereztem, régi - újakat, és új - újakat (:P), mindenhogy értelmezve. Az életkedvem mindennél nagyobb. Szereztem pofonokat, csalódtam, elestem, de felálltam, harcoltam, nem húztam fel magam, jót mosolyogtam a barmokon, mindeközben boldog voltam és igyekeztem kihasználni minden percet.
Azt hiszem, a legrosszabb, ami ebben az évben történt, hogy a legeslegjobb barátom félig kisétált az életemből... de szerencsére nem ment messzire, és hálás vagyok azért a sok szép dologért, amit ezek után vele éltem át. Remélem, még sok ilyen lesz. Sőt, TUDOM, hogy sok ilyen lesz!
Nem volt rossz ez az év, de eddigi tapasztalataim szerint a páros évek mindig jobbak. :P De ki tudja, hisz' 2012 -ben mind meghalunk - elvileg. De sok elv csak elv marad. :P (Najó, befejeztem, persze, hogy mindent túlélünk, de igazából tök mindegy, mert 2012 decemberére várható csak az eget rengető katasztrófa, így már majdnem el fog telni egy év, hú, ki van ez találva, barátom. :D)
Jó volt, na, nincs mese! :)
Köszönöm mindenkinek, aki támogatott, közreműködött, segített, szórakoztatott, barátjává fogadott, elviselt engem! :P Szeretlek titeket. :)))
2011. december 30., péntek
2011. december 22., csütörtök
Christmas 2011
Fotó: Vikarus
Ki mondta, hogy a tél nem lehet stílusos? :D Értem itt ezalatt a képet, (imádom ennek a fotósnak a munkáit, gyönyörűszépek) valamint a blog kinézetét, ugyanis szerény véleményem szerint sikerült eltalálnom valamit. :P Úgyhogy szerintem egész télen ilyen lesz.
Holnapután karácsony, végre! Imádom, a legjobb ünnep.
Addig még el kell pakolásznom, és egyéb dolgok, úgyhogy rá kellene vennem magam, hogy felálljak a gép elől, de gondoltam, előtte még pötyögök, és itt is egy kis ünnepies hangulatot teremtek.
Mától szünet van, amit még a havazás is megkoronázott. Ugyan nem sok, de mutatóba elég, bár már olvad el, így nem hiszem, hogy fehér karácsonyunk lesz...
Hmm, és remélhetőleg nemsokára saját képekkel bombázhatlak titeket, úgyhogy szurkoljatok! (YN)
És még egy kis hangulatcsináló kép a rövid bejegyzésem végére:
Kellemes Karácsonyi Ünnepeket, és Sikerekben Gazdag Boldog Új Évet Kívánok minden kedves olvasómnak, és betérő vendégnek!
2011. december 19., hétfő
"nem ringatlak már soká, nem ringathatsz már soká, meneküljünk máshová, az ég fölé, a föld alá..."
"...minden most kezdődik el, aztán úgyis menni kell..."
Helooobelooo
Egy hete nem voltam, és te jó ég, mennyit tanultam... tanultam az elfogadásról, a tolerálásról, újra megtapasztaltam, mi az a csalódás, és mi a boldogság.
Mindig írnék egy csomót, de nem tudok. Most éppen boldog vagyok, nagyon boldog. Tudom, hogy küzdeni kell, örökkön örökké harcolni. Mindig bizonyosságot nyer ez. :D
Azonfelül mindjárt karácsony és huuuu :D *-* :D És egy szem hó sincs...
Helooobelooo
Egy hete nem voltam, és te jó ég, mennyit tanultam... tanultam az elfogadásról, a tolerálásról, újra megtapasztaltam, mi az a csalódás, és mi a boldogság.
Mindig írnék egy csomót, de nem tudok. Most éppen boldog vagyok, nagyon boldog. Tudom, hogy küzdeni kell, örökkön örökké harcolni. Mindig bizonyosságot nyer ez. :D
Azonfelül mindjárt karácsony és huuuu :D *-* :D És egy szem hó sincs...
2011. december 7., szerda
ti mások álmát élitek, én viszont a magamét... ~ wonderful life... :)
Úristen, nem is tudom, hogy kezdjem. Pedig annyi mindenről tudnék írni... Csak egyszerűen nincs kedvem mesélni. Mert ahhoz, hogy megértsétek, miről van szó, el kell mondanom a részleteket.
Kevés olyan ember van, akivel maradéktalanul jól el tudok szórakozni, élőben pedig csak három ilyen emberre számíthatok, akikkel minden nap találkozom. De most Ők is olyan mások... álomvilágban élnek. Ami nem probléma, ha az ember nem csavarodik be teljesen. Egy könyvet olvasnak, ami állításuk szerint fantasztikus (szerintem nem, de ilyen vagyok én, egy egyéniség, mindig kilógok a sorból), és teljesen a hatalmába kerítette őket. Állandóan erről beszélnek, én meg már meg se szólalok, mert nem figyelnek rám. Bosszantó, mert nem az a baj, hogy álmodoznak, hanem, hogy teljesen ettől függnek. Más álmát élik, olyanét, aki már egyszer ezt megálmodta. Engem nem is ez zavar, szeressék, meg nem is az, hogy én kilógok belőle, mert őszintén szólva nem érdekel. Csak néha már zavaró, hogy, ha van valami problémám, és esetleg elmondom, akkor utána rögtön le vagyok szarva, és megy minden a megszokott kerékvágásban.
Van egy másik problémám is, miszerint az, hogy nem tudok egyensúlyt teremteni a két világom közt. Eddig minden egybe tartozott, most viszont úgy érzem, mintha szét kellene szakadnom, két helyen lennem egyszerre. Sosem tartottam okésnak, hogy mindenkinek megfeleljek, de ezt most eléggé nehéz összeegyeztetni. Teljesen összezavarodtam, mert egyszer így gondolom, másszor úgy, hatalmasakat csalódtam, mégis, akikkel ez kapcsolatos, nem bántam meg. Viszont tudom, hogy nem minden maximálisan jó, de ugyanakkor azt is, hogy semmi nem lehet tökéletes.
Néha már belefáradok, és lerendezem azzal, hogy meg tudom tartani az összhangot, de az igazság az, hogy valójában nem, a legnagyobb gond pedig az, hogy ezt nem is lehet.
Ha megpróbálom összehozni a kettőt, az rendszerint balul sül el, és nem is próbáltam még, de tudom, tudom, hogy megsértek vele másokat, és teljesen egyedül maradok - majdnem.
Így két világban kell élnem, és szerintem nem is lehet ezt a kettőt összehozni, mert az emberek nem értik meg, képtelenek rá, kinevetnek, és megsértődnek, de néha fájó tud lenni, hogy az egyik kisvilágban nem tudok teljesen önmagam lenni.
Na mindegy, majd kiforrja magát a dolog, legalábbis bízom benne...
forrás: DeviantART
Ami a tegnapot illeti, voltam fotózni. :) Márciusi időjárás volt... :') El sem hiszem, hogy tél van... nyarat akarok, örökké nyarat... napsütést, kék eget, fehér felhőket, fülledt levegőt, egy kis szellőt, zöld fákat... vagy éppen záport, hatalmas vihart, mindegy, mit csak nyarat...
Rengeteg szép kép lett.
És az ÉN ZENÉM... amit már tizedjére hallgatok... és annak ellenére, hogy nem tanulok angol nyelvet, hát...:
Black - Wonderful Life
Még így is, mindezek ellenére csodálatos az élet.
Ja, és még valami: SZERELEM, reménytelenül ~~ > ne próbáljátok ki, oltárian sz@r. :D
Utólag is Boldog Mikulást mindenkinek. : )
Kevés olyan ember van, akivel maradéktalanul jól el tudok szórakozni, élőben pedig csak három ilyen emberre számíthatok, akikkel minden nap találkozom. De most Ők is olyan mások... álomvilágban élnek. Ami nem probléma, ha az ember nem csavarodik be teljesen. Egy könyvet olvasnak, ami állításuk szerint fantasztikus (szerintem nem, de ilyen vagyok én, egy egyéniség, mindig kilógok a sorból), és teljesen a hatalmába kerítette őket. Állandóan erről beszélnek, én meg már meg se szólalok, mert nem figyelnek rám. Bosszantó, mert nem az a baj, hogy álmodoznak, hanem, hogy teljesen ettől függnek. Más álmát élik, olyanét, aki már egyszer ezt megálmodta. Engem nem is ez zavar, szeressék, meg nem is az, hogy én kilógok belőle, mert őszintén szólva nem érdekel. Csak néha már zavaró, hogy, ha van valami problémám, és esetleg elmondom, akkor utána rögtön le vagyok szarva, és megy minden a megszokott kerékvágásban.
Van egy másik problémám is, miszerint az, hogy nem tudok egyensúlyt teremteni a két világom közt. Eddig minden egybe tartozott, most viszont úgy érzem, mintha szét kellene szakadnom, két helyen lennem egyszerre. Sosem tartottam okésnak, hogy mindenkinek megfeleljek, de ezt most eléggé nehéz összeegyeztetni. Teljesen összezavarodtam, mert egyszer így gondolom, másszor úgy, hatalmasakat csalódtam, mégis, akikkel ez kapcsolatos, nem bántam meg. Viszont tudom, hogy nem minden maximálisan jó, de ugyanakkor azt is, hogy semmi nem lehet tökéletes.
Néha már belefáradok, és lerendezem azzal, hogy meg tudom tartani az összhangot, de az igazság az, hogy valójában nem, a legnagyobb gond pedig az, hogy ezt nem is lehet.
Ha megpróbálom összehozni a kettőt, az rendszerint balul sül el, és nem is próbáltam még, de tudom, tudom, hogy megsértek vele másokat, és teljesen egyedül maradok - majdnem.
Így két világban kell élnem, és szerintem nem is lehet ezt a kettőt összehozni, mert az emberek nem értik meg, képtelenek rá, kinevetnek, és megsértődnek, de néha fájó tud lenni, hogy az egyik kisvilágban nem tudok teljesen önmagam lenni.
Na mindegy, majd kiforrja magát a dolog, legalábbis bízom benne...
forrás: DeviantART
Ami a tegnapot illeti, voltam fotózni. :) Márciusi időjárás volt... :') El sem hiszem, hogy tél van... nyarat akarok, örökké nyarat... napsütést, kék eget, fehér felhőket, fülledt levegőt, egy kis szellőt, zöld fákat... vagy éppen záport, hatalmas vihart, mindegy, mit csak nyarat...
Rengeteg szép kép lett.
És az ÉN ZENÉM... amit már tizedjére hallgatok... és annak ellenére, hogy nem tanulok angol nyelvet, hát...:
Black - Wonderful Life
Még így is, mindezek ellenére csodálatos az élet.
Ja, és még valami: SZERELEM, reménytelenül ~~ > ne próbáljátok ki, oltárian sz@r. :D
Utólag is Boldog Mikulást mindenkinek. : )
2011. december 5., hétfő
Karácsony nemsokára
Te Jézus Isten, mindjárt Karácsony. o.O
Sosem gondoltam volna, hogy ilyen hamar eljön ez a nap... :'D itt vagyunk, december 5., mindjárt megjön Mr. Mikulás, aztán Karáááácsony. *-*
Személy szerint a kedvenc ünnepem. :D Imádom, hogy együtt van a család, nem kell semmi más, csak ez. :)
Meg hát persze, nem fogok elfelejtkezni a buszukról, ugyanis mégiscsak a szeretet ünnepéről beszélünk. :P
Azonkívül megint lerobbantam, éjszaka kicsi választott el attól, hogy rókázzak egy nagyot, de kösz, jól vagyok. :D
Sosem gondoltam volna, hogy ilyen hamar eljön ez a nap... :'D itt vagyunk, december 5., mindjárt megjön Mr. Mikulás, aztán Karáááácsony. *-*
Személy szerint a kedvenc ünnepem. :D Imádom, hogy együtt van a család, nem kell semmi más, csak ez. :)
Meg hát persze, nem fogok elfelejtkezni a buszukról, ugyanis mégiscsak a szeretet ünnepéről beszélünk. :P
Azonkívül megint lerobbantam, éjszaka kicsi választott el attól, hogy rókázzak egy nagyot, de kösz, jól vagyok. :D
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)
